Régebb óta tervezem ennek az elméletnek a megosztását, de eddig csak halogattam. A Fény hordozóiról többször írtam, és talán már eljött az ideje a sötét erő kissé részletesebb bemutatásának is. Nyilván abból a nézőpontból, ahogy én látom.

Ha először tévedtél az oldalamra, azt javaslom, ne ez legyen az első írás, amit elolvasol, inkább mazsolázgass előtte az előző írásaim között! Bemelegítésnek a Yaldabaoth címke alatt lévő írásaimat ajánlom…

 

Mindjárt gondoltam, hogy hiába figyelmeztetlek, csak még jobban felcsigáztam az érdeklődésedet. Az emberek szeretnek borzongani. Na mindegy, ha már idáig jutottál, abba ne hagyd! Majd utána olvasol valami könnyedebbet. Arra azért ne számíts, hogy most vérben fogunk pacsázni!

 

Talán az erős empatikus képességemnek az oka, hogy az átlagosnál jóval érzékenyebb vagyok, és emiatt a sötét erő földi megnyilvánulását sem látom végletesen gonosznak. A hagyomány a Yaldabaoth (amit írnak Ialdabaoth, vagy Jaldabaothnak is) nevet adta a Káosz gyermekének, amit én szívesebben írok "Y"-nal, mert számomra ennek a betűnek a szimbolikája is jelzi a kettősségét. Számomra ő nem ellenség a szó hétköznapi értelmében, hanem ellenfél, akit nem utálni kell, hanem kiismerni. Ahhoz viszont, hogy jobban megismerjük, vissza kell mennünk a kezdetekhez, pontosabban az ő kezdetéhez. Unalmas óráidban az interneten böngészve nyomára bukkanhatsz megható eredet történetének, amelyet egy Káosz kontra Szófia romantikus thriller jelenít meg ősi iratokban.

A történet röviden arról szól, hogy a bölcsesség istennője (Sophia) elcsavargott urától (Nous-tól), és a világ végén, a káosz folyama felett húzódó hídról letekintve épp saját arcképét csodálta, mikor a Káosz nevű élvhajhász szerzet észrevette a gyönyörű istennőt. Helyből megkívánta az istennő csodaszép bájait, és rettenet hullámával átcsapva rajta, akarata ellenére megtermékenyítette Szofit. Az erőszakból azonnal megszületett a szörny külsejű Yaldabaoth, akit anyja undorodva taszított el magától. A hírek szerint emiatt a "születési trauma" miatt utálja Yaldabaoth a női nemet.

Abban talán egyetértünk, hogy testi vágy csak az érzékelő fizikai testtel rendelkező entitásokban gerjedhet, a káosznak meg épp olyanja nincsen. Persze érthető, hogy az egykori hallgatóság számára befogadható módon kellett megfogalmazni a történetet. Ráadásul még tanulság is származott belőle; nevezetesen az, hogy az asszony ne csatangoljon el csak úgy az ura mellől, mert abból igen nagy baj lehet!

 

Az én verzióm ennél valamivel prózaibb, de majd te eldöntöd, melyik áll közelebb a felfogásodhoz.

 

Szerintem érdemes lenne először a Káosz néven emlegetett "sötét erő" kifejezést definiálni. Nézzük meg, ki vagy mi a Káosz, és mennyire sötét az az erő!?

Az elnevezéséből kiindulva a káosz a rendetlenség, rendszertelenség, vagyis az isteni Rend ellentéte. Az Univerzum határain túl a sötét káosz uralkodik. A látható Univerzum kialakulása a Teremtő Isten fizikai szintű kiáradása, amit a tudomány a "Nagy Bumm" néven emleget. Az Univerzum folyamatosan növekszik a rendezetlenség renddé alakításával, ezzel teret nyerve a sötétség részéből. Az anyagi világban ez a "rendrakás" a matematika és a fizika törvényeinek alkalmazásával történik, amit a Fény, azaz a Teremtő Isten tudata irányít. Ne gondold, hogy a tudósok bármit is kitaláltak! Ők csak szépen lassan felfedezik azokat a szabályokat, amit Isten megalkotott.

Az Univerzum több rétegű, amelyet egymásra épülő világok, dimenziók alkotnak. A legbelső mag az anyagi világ, ami rezonanciáját tekintve a legsűrűbb rész. A szellemi világok az anyagi világ felett helyezkednek el, és emiatt fizikai testben nem érhető el az Univerzum széle. A felsőbb szférák egyes szintjeiről a szellemlények lejöhetnek a fizikai síkra, ellenben az anyagi testben nem átjárhatóak a felsőbb világok határai.

 

És akkor most térjünk rá Yaldabaoth történetére!

A földi teremtésről és annak céljáról már írtam "A templom Fénye" című fejtegetésemben, úgyhogy erre most nem térek ki. Abban a fejezetben említettem az isteni gyermekeket, akik Lucifer Fény iskoláját kijárva, megvilágosodva isteni minőséget kapnak, és részt vehetnek az egyre táguló Univerzum működésének irányításában, képviselve a Teremtő Istent.

Nos, ezek közül az isteni gyermekek közül az egyik nebuló - aki úgy gondolta, hogy már elegendő tudás birtokába jutott -, engedett kíváncsiságának, és elindult, hogy megkeresse az Univerzum végét. Látni akarta a káoszt. Szeretett volna részt venni a káosz megregulázásában. Fényteste lehetővé tette, hogy áthatolva világokon eljusson az Univerzum széléig, de odaérve tettét máris megbánta.

Ahogy ott állt a Teremtő isteni világának végén, és látta, hogy a soha meg nem szűnő viharok miként tombolnak a sötét űrben, nagyon megrettent. Úrrá lett rajta egy addig nem tapasztalt érzés, a félelem. Óriás erejű szelek tépázták, és attól félt, kiesik az Univerzum pereméről a sötét káosz végtelen mélységébe, ahonnan nem térhet többé vissza a Teremtő Isten Fényébe, és végleg elvész. Küzdött amennyire csak bírt, de a rettegés eluralkodott rajta. Látta a káosz végtelen erejét és hatalmát, ami végül lenyűgözte őt. Összeszedte minden erejét, legyőzte magában a káosztól való félelmet, és már birtokolni akarta hatalmát. Felismerte, hogy a félelem elhatalmasodása mennyire elgyengít, és a félelem gerjesztése által képessé válik az uralkodásra. Megváltozott. A félelem rezgése átalakította lényét. Egy kozmikus erő járta át, ami felélesztette hatalmi vágyát, ezzel eltávolítva őt a tiszta isteni Fény minőségétől. Így lett ő a "Káosz fia", akit a hagyomány Yaldabaothnak nevez.

Visszatértével a Teremtő Isten Univerzumába beférkőzött a "sötét erő", az a negatív energia, amely mint egy vírus terjedt el, és terjed ma is nagy erővel.

Most már talán megérted, hogy miért van olyan nagy hatalma itt a Földön Yaldabaothnak. Nem válhatott teljes minőségű istenné, mert elhagyta a Fény útját, de származása révén isteni képességei megmaradtak. Az anyagi világhoz kötött félistenként megpróbálja kihozni mindebből a számára legjobb feltételeket. Öröklött isteni adottsága biztosítja számára az anyagi világban való teremtés képességét (kivéve élet teremtése), szellemi része pedig a szellemi szférákba történő átlépést teszi lehetővé. A káosz meghonosítása és terjesztése a Földön az ő sötét erejét és így hatalmát növeli. Minél nagyobb az igazságtalanság - ami az isteni Rend hiányaként a káosz része -, annál nagyobb félelmet kelt az emberekben, akik elvesztik hitüket a Teremtőjükben, ezzel meggyengítve a Fény erejét itt a Földön.

 

Most következzék annak a sokszor feltett kardinális kérdésnek a megválaszolása, hogy "miért engedi meg a Teremtő Isten az igazságtalanságot a Földön?"

Előző írásaimban tettem már utalásokat Yaldabaoth szerepére. Természetesen, ha a Teremtő nem akarná a jelenlétét, tenne róla, hogy ne legyen itt, hiszen Mindenható. Ő azonban végtelen bölcsességében kiosztott rá egy szerepet, amit Yaldabaoth láthatóan remekül teljesít is, vagyis az Isteni Nagy Terv egy részévé vált.  Yaldabaothra jellemző kettőség isteni fele nem engedi, hogy végletesen gonosz legyen. Azonban az anyagi emberek, akik őt követve elvetik az isteni elveket, és a Fény követése helyett a sötét erőt szolgálják, gonosszá válhatnak. A gonosz, lelketlen emberek "istentelenekké" válva kivettetnek az Univerzumból, és átkerülnek a káosz sötét, cúgos birodalmába, ami számukra igen rossz hír, ahogy a fentiekből kiderült. Ezt a leválogatást segíti elő Yaldabaoth tevékenykedése, a döntés viszont az emberé.

 

Azt kérdezed, hogy meddig engedi a Teremtő Yaldabaoth partizánkodását itt a Földön?

Az anyagi világban mindennek van kezdete és vége, így ennek az uralomnak is vége szakad egyszer. Ezt Yaldabaoth is nagyon jól tudja, ezért egyre erősebben küzd, hogy a hatalmát minél jobban megszilárdítsa. Ha körbekémlelsz a világban láthatod, hogy milyen eredményesen hajtja végre feladatát. Az idők jelei viszont azt mutatják, hogy Yaldabaoth uralkodásának ideje hamarosan lejár.

Ahogy azt már megírtam, a Teremtő egészen más céllal hozta létre a Földön az isteni gyermekek számára az életet, de a Földön kialakult helyzet ezt a nemes célt már egyre kevésbé szolgálja, tehát létjogosultsága is megkérdőjelezhető.

Hogy milyen lesz a befejezés? Az egy másik történet.

 

Köszönöm a figyelmet!

 

2017. április 11.